mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counter jelenlegi látogatók:1

09 Péntek

Előzetes összefoglaló értékelés

Az ötödik, utolsó napon, az első öt nap összes mérését értékeljük. Pontosabban gyorsértékeljük, ezért csak előértékelés. A műszakilag korrekt értékelés például az adatok előzetes vizsgálatát vagy a gyári követelményekkel való összevetést követli meg, amelynek időigénye meghaladja a gyors értékelés lehetőségeit. Ezért az értékelést a nyers adatokon végeztük el.

Információink szerint az időjárás, a kedvezőtlen előrejelzésekkel szemben, ma sem volt igazán rossz. Az NKH munkatársai valamennyi helyszínen tudtak dolgozni. A mérések a program szerint folytatódtak, amely azt jelenti, hogy a mind a 12 mérőkocsi, mind a 4 városban dolgozott. Az alkamazott mérési és informatikai technika jól működött.  

Az öt napon, a négy városban, a 12 mérőkocsi MIND ÖSSZESEN 1858 db gépkocsi ellenőrzését végezte el, a célnak megfelelően (állitólag) véletlenszerű (később értékeljük) mintavétellel. Az 1858 db-os minta az eddigi gyakorlatnak megfelelően alkalmas a már megszokott tendencia, és változás , azaz a gépjármű állomány környezetvédelmi állapotának értékelésre, azaz a zöld-kárrtya rendszer tényleges hatásra épülő minősítésére.

Az öt nap városonkénti gépkocsi mennyiség eloszlást mutatja az ábra, amelyen látható, hogy Budapest, és Szeged illetve Debrecen és Győr közel azonos mennyiségű mérést végzett. A gépjármű állomány a városokban ettől az aránytől érdemben tér el, azaz, első közelítésben megállapítható, hogy a városok környezetvédelmi szerepeüktől eltérő arányban vettek részt az akcióban. Ez egyben azt is jelenti, hogy a "mindösszesen" (átfogó, teljes)  értékelésben sem az országos állományi arány tükröződik, azaz általánosításra csak szigorú feltételek mellett alkalmazható.

A következő ábra az öt napon mért benzi/dízel/gáz eloszlást mutatja, amely továbbra is túlzott, még a dinamikus (közúton közlekedő) járműállományhoz képest is aránytalanul nagy dízel részarányt mutat. A gázos gépkocsik részaránya elenyésző.

A fenti eloszlást városonként mutatja  következő ábra, amelyből jól látható, hogy Budapesten egyértelműen túlzott a dízel részarány, amíg a többi városban a tényleges dinamikus jármű állomány eloszláshoz jellegében hasonló arány olvasható le, Győr kivételével, ahol azért talán túlzottan nagy  a benzines részarány.

 

A következő ábrán a vizsgált gépkocsik környezetvédelmi osztály szerinti eloszlása látható. (A környezetvédelmi osztály a gépkocsi forgalmi engedélyében is megtalálható jelölés, amely általában a jármű környezetvédelmi, konstrukciós, emissziós korszerűségét mutatja. A nagyobb szám általában korszerűbb gépkocsit jelent.) Az 5.70-ás átlag jobb a tavalyi évnél ( 2007-ben ez 4,52 volt), amely megfelel az új gépkocsik állománnyal megjelenő megújulásának, javulásnak. Ez a paraméter is igazolja hogy a minta  követi az állomány korszerűség fejlődését. (Megjegyzendő, hogy e paraméternél találkoztunk a legtöbb adatbeviteli hibával, ameléyeket a végleges értékelésben lehet kijavítani!)

Az öt nap üzemmódonkénti átlagos megfelelése (a megfelelt gépkocsik számának aránya az összes gépkocsihoz) látható a következő ábrán. Éves eredményként a benzin-motoros  gépkocsik közel 93%-a, a dízel motoros gépkocsik 90%-a felel meg a követelményeknek. Ez az eredmény jobb a 2008-as akciós értékelés mind összesen átlagánál.

Az előbbi jellemzőt városonként, összesen (benzin-dízel) mutatja a következő ábra. Az eltérés az előző napokhoz képest esetenként (Debrecen, Budapest) nehezen kezelhető változást mutat.

Figyelemre méltó eltérést jelez a városonkénti, és üzemmódonkénti megfelelés eloszlása, amely a következő ábrán látható. Budapesten gyakorlatilag azonos a két üzemmőd megfelelt gépkocsi részaránya, Debrecenben és Győrben jobbak a dízelek, amíg Szegeden a benzinesek. Az eltérések abszolút értékét tekintve, szűk tartományban vannak.

A következő ábrán a 2009 évi értékelés eredményét a korábbi évek átlagos eredményeinek idősorába illesztve láthatjuk. Ezek szerint 2009*ben úgy a benzines, mint a dízel helyzet a korábbi évek átlagánál jobb. Azaz biztosan megállapítható, hogy az állomány átlagos környezetvédelmi állapota nem romlott, sőt bizonyos szegmensekben javulás tapasztalható. 

 

Az utolsó ábra az előbbi megfelelőséget környezetvédelmi osztály szerinti eloszlásban mutatja (itt a durva adat hibákat javítottuk). Nyilvánvaló, hogy üzemmódonként az osztály jelölés növekedésével együtt a megfelelési aránynak is növekednie kellene (egyre újabb gépkocsik). Ez az eredmények alapján inkább teljesül a dízelekre, mint a benzin motoros gépkocsikra, bár az újabb  benzinesek is a "csúcson" vannak.

  

Összefoglalva: 

A 2009 évi Közúti Közlekedési Környezetvédelmi Akció az NKH munkatársai értékes, szakszerű közreműködésének köszönhetően, sikeresen befejeződött.  A legfontosabb, és pozitív eredmény, hogy az állomány átlagos környezetvédelmi állapota javulni látszik. Az idei eredmény azonos a fejlett nyugat-európai országok átlagával. Ebből következik, hogy a zöldkártya rendszer, ami a környezetvédelmi technológiát illeti, jó. És még jobb, állam polgár barátabb lehet az un. egy-ablakos rendszerben, amikor mindezért nem kell külön "sorba állni". Ezen dolgozunk folyamatosan...